Altató dalok és mondókák

 

 

 

Nagy az ég ablaka,
süt a hold éjszaka.
Letekint egymaga:
Aludjál kisbaba!

 

 

 

Aludj baba, aludjál,
nyuszika is alszik.
Este van a faluban,
esti harang hallik.

 

 

 

Csendben lépkedj, alszik a kislány,
állj meg óra, ne ketyegj,
lóca, te se nyekeregj,
csöndben surranj, mint falon az árny.

 

 

 

Csicsijj, csicsijj, babája,
nincs otthon a mamája,
elment a vásárba,
cipőt vesz a lábára.

 

 

Csij, csi, csicsija, kicsi rózsaszál,
csij, csi, csicsija, aludj végre már!

Csij, csi, csicsija, fehér jázminág,
csij, csi, csicsija, alszik a világ.


 

 

Édes álom libben könnyű szárnyon,
csöndes éjjel szép szemedre szálljon!

 

 

 

 

Jön az éj, jön az éj,
a fekete éjfél,
aludjál, aludjál
pici, sose
féljél! 

 

 

 

 

Kisbaba, kismama, jójszakát,
égből a hold tüze hulljon rád.
Ringasson tollas ágy,
kisbaba, kismama, jójszakát.
Ringasson tollas ágy,
kisbaba, kismama, jójszakát!

Hegyfokon bömböl a mord medve.
Hangja, ne érjen a füledbe.
Ringasson tollas ágy,
kisbaba, kismama, jójszakát!
Ringasson tollas ágy,
kisbaba, kismama, jójszakát!

Nézem az égen a csillagot,
ébren is csak haza gondolok.
Ringasson tollas ágy,
kisbaba, kismama, jó
jszakát!
Ringasson tollas ágy,
kisbaba, kismama, jó
jszakát!

 

 

 

Repülj, repülj, lágyan, lágyan,
Ringasd, ringasd lábam, lábam.
Aludjál, álmodjál,
aludjál, álmodjál,
édes kincsem, kis virágom,
álmodjál!

 

 

 Tente baba, tente. A szemedet hunyd be!
Aludj ingó-bingó, pici rózsabimbó!
Alszik az ibolya, csicsíjja, bubujja!

 

 

Csendes álmot, jó éjt,
Majd néz rád az ég,
Csak hunyd le szemed
Az angyal veled.
/:Álom szárnyán ha szállsz,
Fönn az égben is jársz:/

Csendes álmot, jó éjt,
Az őrangyal véd.
Majd álmodban láss
Szép karácsonyfát
/:Aki hajnalt is ád,
Isten küld álmot rád.:/

 

Csendes álmot, jó éjt
Így néz Rád az ég.
Már szunnyadni kell,
Míg hajnal költ fel.
/:Álom szárnyán, ha szállsz,
Fenn az égben is jársz.:/

Édes álmot, jó éjt,
Amit kis szíved kért.
Amit vártál oly rég,
Nézd mily szép most az ég.
/:Csillagfény ragyog rád,
Sok kis fák lombján át:/

 

 

 

 

Tasnádi Varga Éva: Alszik a rét

Tavaszi szélben alszik a rét,
hold dédelgeti fák levelét.
Méh is elrakta kis kosarát,
sárga kabátot vesz fel a nád.

Mákvirág hunyja szép szemét,
esti ruhába bújt az ég.
Mókusgyerek is szendereg,
szellő járja a kerteket.

Nyulacska fekszik és pihen,
homályos erdő mélyiben.
Harkálymadár azt mondja kopp,
várjuk csak meg a holnapot.

Sündisznó mondja, itt az est,
társaidat most ne keresd.
Brummog a mackó, este van,
fáradtnak érzem most magam.

Szitakötőnek szárnya ragyog,
erdőben járnak szép szarvasok.
Őzike lába messzire visz,
halakat dajkál, ringat a víz.

Bokrok tövében alszik a hangya,
levélből készült paplan takarja.
Harmat hull már a tücsök fejére,
aludni hívja párnája széle.

Jánosbogárka lámpája fénylik,
bokortól fáig, göncölszekérig.
Ráhinti fényét fűre, bokorra,
nagyokat horkol vackán a róka.

Százszorszép a réten,
elalszik most szépen,
aludj te is Zsuzsi lányom,
csillag jár az égen.

Százszorszép virága
szirmait bezárta,
eloltjuk a fénylő lámpát,
csend borul a házra.

 

 

 

Móra Ferenc: Este

Este van, este van,
édesapa fáradt -
aranyhajú lányom,
te bonts nekem ágyat.

Szelíden te simítsd
puhára a vánkost,
ágyam szélire is,
te ülj ide mármost.

Homlokomon a bú
nagyon elborongott,
kicsi száddal róla
leheld el a gondot.

Virágfejecskédet
hajtsd szívem fölébe,
nevess éjszakára
csillagot beléje.

Mesélj is majd egyet
szegény apukádnak,
úgy mintha mesélnél
a hajasbabának:

"Volt egy szegény ember
nagy Meseországban,
nem volt mása csak egy
aranyhajú lánya…"

 

 

Zelk Zoltán: Este jó, este jó

Este jó, este jó,
este mégis jó.
Apa mosdik, anya főz,
együtt lenni jó.

Ég a tűz, a fazék
víznótát fütyül
bogárkarika forog
a lámpa körül.

A táncuk karikás,
mint a koszorú,
meg is hal egy kis bogár:
mégse szomorú.

Lassu tánc, lassu tánc,
táncol a plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.

De az ágy, meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.

Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is, mint a füst,
mert könnyű vagyok...

Ki emel, ki emel
ringat engemet?
Kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet...

Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül és ott ülök
az ölében én.

 

 

 

Weöres Sándor: Csiribiri

Csiribiri csiribiri
Zabszalma -
Négy csillag közt
Alszom ma.

Csiribiri csiribiri
Bojtorján -
Lélek lép a
Lajtorján.

Csiribiri csiribiri
Szellő-lány -
Szikrát lobbant,
Lángot hány.

Csiribiri csiribiri
Fült katlan -
Szárnyatlan szállj,
Sült kappan!

Csiribiri csiribiri
Lágy paplan -
Ágyad forró,
Lázad van.

Csiribiri csiribiri
Zabszalma -
Engem hívj ma
Álmodba.

 

 

 

József Attila: Altató

Lehunyja kék szemét az ég,
lehunyja sok szemét a ház,
Dunna alatt alszik a rét-
aludj el szépen, kis Balázs.

Lábára lehajtja a fejét,
alszik a bogár, a darázs,
velealszik a zümmögés-
aludj el szépen, kis Balázs.

A villamos is aluszik,
-s míg szendereg a robogás-
álmában csönget egy picit-
aludj el szépen, kis Balázs.

Alszik a széken a kabát,
szunnyadozik a szakadás,
máma már nem hasad tovább-
aludj el szépen, kis Balázs.

Szundít a lapda, meg a síp,
az erdő, a kirándulás,
a jó cukor is aluszik-
aludj elszépen, kis Balázs.

A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod, óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed-
aludj el szépen, kis Balázs.

Tűzoltó leszel s katona!
Vadakat terelő juhász!
Látod, elalszik anyuka.-
Aludj el szépen, kis Balázs. 

 

Arany János: Családi kör

Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
Lomha földi békák szanaszét görögnek,
Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.
Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:
A gazdasszony épen az imént fejé meg;
Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,
Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.
Ballag egy cica is - bogarászni restel -
Óvakodva lépked hosszan elnyúlt testtel,
Meg-megáll, körülnéz: most kapja, hirtelen
Egy iramodással a pitvarba terem.

Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye
Oly hivogatólag süt ki a sövényre.
Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,
Küszöbre a lábát, erre állát nyújtja.
Benn a háziasszony elszűri a tejet,
Kérő kis fiának enged inni egyet;
Aztán elvegyül a gyermektársaságba,
Mint csillagok közé nyájas hold világa.

Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak:
Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag.
Vasalót tüzesít: új ruhája készen,
Csak vasalás híja,... s reggel ünnep lészen.
Körül az apróság, vidám mese mellett,
Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget,
Héjából időnként tűzre tesznek sokat:
Az világítja meg gömbölyű arcukat.

A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol;
Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol.
Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra:
E fiúból pap lesz, akárki meglássa!
Legalább így szokta mondani az apjok,
Noha a fiú nem imádságon kapkod:
Jobban kedveli a verseket, nótákat,
Effélét csinálni maga is próbálgat.

Pendül a kapa most, letevé a gazda;
Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja;
Kutat az apró nép, örülne, ha benne
Madárlátta kenyér-darabocskát lelne.
Rettenve sikolt fel, amelyik belényul:
Jaj! valami ördög... vagy ha nem, hát... kis nyúl!
Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel;
Kinálják erősen káposzta-levéllel.

A gazda pedig mond egy szives jó estét,
Leül, hogy nyugassza eltörődött testét,
Homlokát letörli porlepett ingével:
Mélyre van az szántva az élet-ekével.
De amint körülnéz a víg csemetéken,
Sötét arcredői elsimulnak szépen;
Gondüző pipáját a tűzbe meríti;
Nyájas szavu nője mosolyra deríti.

Nem késik azonban a jó háziasszony,
Illő, hogy urának ennivalót hozzon,
Kiteszi középre a nagy asztalszéket,
Arra tálalja fel az egyszerü étket.
Maga evett ő már, a gyerek sem éhes,
De a férj unszolja: „Gyer közelebb, édes!”
Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, -
Egy-egy szárnyat, combot nyújt a kicsinyeknek.

(...)

Este van, este van... a tűz sem világit,
Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit;
A gyermek is álmos, - egy már alszik épen,
Félrebillent fejjel, az anyja ölében.
Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol;
Közbe-közbe csupán a macska dorombol.
Majd a földre hintik a zizegő szalmát...
S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.


 

 

vissza a címoldalra





 


mary-ann.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!