Anyák napi köszöntők

- versek és dalok az Édesanyák, Nagymamák köszöntésére - gyermekeknek, kicsiknek és nagyoknak

 

ANYÁK NAPI DALOK



 

Serkenj fel, kegyes nép! Mosolyog az hajnal,
arany szárnytollakkal repdes, mint egy angyal.

Ingó-bingó rózsaszál szépen felöltözik,
liliom rózsába meg is törölközik.

Amennyi fűszál van a tarka mezőben,
annyi áldás szálljon jó anyám fejére! 

 

 

Már megjöttünk ez helyre,
anyánk köszöntésére.
Anyám, légy reménységben,
köszöntlek egészségben!

Amennyi a zöld fűszál,
égen ahány csillag jár,
májusban a szép virág:
annyi áldás szálljon rád!

 

Anyák napja felvirradt, erre vártunk régen.
Vígan süt a kedves napja odakinn a réten.

Szedjük színes csokorba, ami jót kívánunk
Édesanyát köszönteni, most elébe állunk.

 

 

Orgona ága, barackfa virága.
Öltözzetek új ruhába,
anyák napja hajnalára,
illatosan!

Zúgja az erdő, susogja a szellő.
Üzenik az ágak, lombok:
légy te mindig nagyon boldog,
Édesanyám!

Én kicsike vagyok, nagyot nem mondhatok.
Szüleim kertjében most nyílni akarok.

Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa,
de ki nem nyílhatok, csak úgy illatozok.

Rozmaringos ablakomban,
táncot jár a napsugár,
füsti fecske csőre koppan,
hírt hozott a kismadár.

Azt csicsergi fecskenyelven,
megrázva a kis fejét:
nagy vidáman ünnepeljem
jó anyámnak ünnepét.

 

 

Könnyű szél illatoz,
zöld levél integet.
Gyöngyvirág harmatoz,
tarka ég rád nevet.

Cinke szól, énekel,
fák alól, fű felett.
Néked zeng, jó anyám,
hálatelt éneket.

 

Édesanyám szeret engem,
haja, haja, édesem.
Tisztán, szépen járat engem,
haja, haja, kedvesem.

Főz rám, mos rám, varrogat rám,
haja, haja, édesem.
Mindig vasalt ruhát ad rám,
haja, haja, kedvesem.

Betegségben ápolgatóm,
haja, haja, édesem.
Hideg éjjel takargatóm
haja, haja, kedvesem.

Hazavár a két karjába,
haja, haja, édesem.
A mosolya nap világa,
haja, haja, kedvesem.

Kicsi vagyok, elég ennyi
haja, haja, édesem.
Édesanyát köszönteni,
haja, haja, kedvesem.

Ültem ringó kis ladikon.
Úszott három rózsaszirom.
Az egyik az apué,
a másik az anyué,
harmadik enyém.

 

 

Mi van ma, mi van ma?
Édesanyák napja,
pár szál virág a kezemben,
édesanyám kapja.

Azt is azért adja,
aki szorongatja;
Édesanyám, édesanyám
jó szívvel fogadja!

 

 

Piros rózsa, fehér rózsa,
egy csokorba összefogva,
karjaimban alig fér el,
alig győzöm öleléssel.

Vedd el tőlem, Édesanyám,
harmat csillog bársony szirmán
Nap csókolta, szél ringatta,
kicsi lányod szívből adja.

 

Örömünnep ez a nap,
virágszirmot bont a nap,
akácvirág, tulipán,
téged köszönt anyukám.

Szól a kakukk, a rigó:
-Édesanyánk szíve jó!
Fülemüle fenn a fán,
néked dalol anyukám.

Én az édes életet
köszönöm ma Teneked.
Régi emlék simogat,
puha pólya, patyolat.

Ispiláng, ispiláng,
ispilángi rózsa,
köszönteni jöttünk,
ma van anyák napja.

Liliom, liliom,
fehér liliomszál,
e szép ünnepnapra
meg is mosakodjál!

Tulipán, tulipán,
állj be a csoportba,
szép májusi reggel
mosolyogj anyánkra!

Nefelejcs, nefelejcs,
kék nefelejcs ága,
hajladozzál szépen
anyánk ablakára!

Fűzzünk lombot szép füzérbe
Rakjunk rózsát közepébe!
Ez a füzér de szép lesz,
édesanyám tiéd lesz!

Rózsa nyílik közepébe,
nefelejcstől kék a széle.
Ez a füzér de szép lett,
édesanyám tiéd lett.

 

 

Zelk Zoltán: Este jó, este jó


Este jó, este jó
este mégis jó.
Apa mosdik, anya főz,
együtt lenni jó.

Ég a tűz, a fazék
víznótát fütyül
bogárkarika forog
a lámpa körül.

A táncuk karikás,
mint a koszorú,
meg is ha egy kis bogár:
mégse szomorú.

Lassú tánc, lassú tánc
táncol a plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.

De az ágy, meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.

Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is mint a füst,
mert könnyű vagyok...

Ki emel, ki emel
ringat engemet?
kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet....

Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül és ott ülök
az ölében én.

 

 

 

Weöres Sándor: Buba éneke

Ó, ha cinke volnék,
útra kelnék,
hömpölygő sugárban
énekelnék -
minden este
morzsára, búzára
visszaszállnék
anyám ablakára.

Ó, ha szellő volnék,
mindig fújnék,
minden bő kabátba
belebújnék -
nyári éjen,
fehér holdsütésben
elcsitulnék
jó anyám ölében.

Ó, ha csillag volnék
kerek égen,
csorogna a földre
sárga fényem -
jaj, de onnan
vissza sose járnék,
anyám nélkül
mindig sírdogálnék.

 


 

 

Zelk Zoltán: Reggel óta

Reggel óta tanakodtam,
mit mondhatnék Teneked.
Olyan szépet gondoltam ki,
elmondani nem lehet!
 
Nem leltem rá szavakat,
még verset se tanultam!
Minden, amit elmondanék, 

 

itt van egy szál virágban!
 
 


 

Sarkady Sándor: Anyám örömére

Hajnal harmatozik,
rózsa pirosodik
május örömére-
Hajnal volnék, harmatoznék,
Rózsa volnék, pirosodnék
Anyám örömére.
 
 

 

         

 

Pákolitz István: Anyámnak

Hogyha virág lennék,
ölelnék jó illattal;
Hogyha madár lennék,
dicsérnélek zengő dallal;
hogyha mennybolt lennék,
aranynappal, ezüstholddal,
beragyognám életedet csillagokkal.
Virág vagyok: ékes
piros szirmú, gyönge rózsaág;
madár vagyok: fényes
dalt fütyülő csöpp rigócskád;
eged is: szépséges
aranynappal, ezüstholddal,
beragyogom életedet csillagokkal.

 

 

 

 

             

 

 

Zelk Zoltán: Aranyeső, jázminág..

Aranyeső, jázminág.
kék nefelejcs, gyöngyvirág.
bokrétába kötlek én
édesanyák ünnepén.
Viruljatok, nyíljatok
bimbók, rügyek, csillagok,
harangocskák, levelek,
tarka virág- gyerekek!
Helyettem is szóljatok,
sziromesőt szórjatok.
Anyácskámra kedvesen,
Hogy örökké szeressen.
 

 

            
 

Keresek virágot,
pirosat, fehéret,
bokrétába kötöm,
s odaadom Néked!
 
 
 
Csak látni akarlak
 
anyu fényes csillag.
 
Látni, ahogy jössz, jössz,
 
mindig jössz, ha hívlak.
 
Látni sietséged,
 
angyali szelídséged,
 
odabújni hozzád,
 
megölelni téged.
 
Dsida Jenő: Köszönöm Istenem az édesanyámat!

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
 
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
 
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
 
Értem éjjel - nappal dolgozni nem restell.
 
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
 
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

 

 

Színes szárnyú kis madárka, csicsereg az ágon,

Tarka szegfű mosolyog a meleg napsugáron.

Virág, madár, s az én szívem őszintén kívánja:

Édes anyát a jó Isten éltesse, megáldja.

Osváth Erzsébet: Meséltél, meséltél

Velem voltál örömben,

velem voltál bajban,

velem voltál, ha sírtam,

velem, ha kacagtam.

Meséltél, és meséltél igazságot, szépet.

Kívántam, hogy a meséd,

sose érjen véget.

Mit adtam én cserébe?

Te azt sosem kérdted,

de talán a két szemem

elárulta neked.

         
  

Polónyi Zoltán: Kívángató

Szelíd bárányfelhőt
kívánok az égnek
sok tarka virágot
a lenge lepkének
puha- pihe fészket
a dalos madárnak
boldogságot, örömet
édes jó anyámnak!
 

 

         
 

 

 

Ágh István: Virágosat álmodtam

Édesanyám!
Virágosat álmodtam;
napraforgó virág voltam
álmomban.
Édesanyám!
Te meg fényes Nap voltál,
napkeltétől- napnyugtáig
ragyogtál!
 

 

       
 

 

 

Lászlóffy Aladár: Kicsi köszöntő

Olvad el a hideg hó,
nem vagyok én mindig jó,
mégis szeret anyácskám,
szelíd szeme vigyáz rám,
korábban kel, mint a nap,
kis csupromba tejet ad,
s tiszta vagyok, mint a hó…
Édesanyám nagyon jó!
 
Elolvad a kemény jég
melegedik már az ég.
Siessetek, ibolyák,
virágozz, cseresznyeág.
Erdők, kertek, ablakok,
bár egy csokrot adjatok!
Simogasd meg meleg ég!
Édesanya legyen szép!
 

 

          
 

 

 

Fekete Vince: Kistestvér, nagytestvér 

- Anyák napja ma van, ma…
   itt állok az ablakba’…
- Nem ablakba’, ajtóban!
   Annak is a sarkában.
- Nem sarkában, konyhában!
- Nem is konyha, szobában!
- Virággal a karomba’…
- Nem karomba’, kezemben!
- Ha jobban tudod, fejezd be!
 

 

               
 

Anyukám, anyukám, találd ki,
hogy az én nagy kincsem ugyan ki!
Ki más is lehetne, ha nem Te,
ültess hát gyorsan az öledbe! 
 

 

Úgy repültem, mint a madár!
Pedig szárnyam sincsen.
Virágot is hoztam Neked!
Pedig kertem sincsen.
A szeretet az én szárnyam
Szívem az én kertem.
Anyák napján köszöntelek,
Édesanyám, lelkem!

 

 

Egy kis verset súgott nekem
A szerető szívecském,
Megtanultam s el is mondom
Édesanyák ünnepén.
Reggel imám azzal kezdem,
Este azzal végzem,
Az én édes jó anyámat
Áldd meg s tartsd meg Isten.

 

Édes jó Istenem
Hallgasd meg imámat,
Áldd meg minden jóval
Édes jó anyámat.
Áldó két kezedet
Tartsad mindig rajta,
Mosolyogj rá szeretetet
Ne legyen bús napja.

 

Bokrétát kötöttem
Jó anyám napjára,
Örül a bokrétám
Minden egyes szála.
S azt mondatja velem
Illatos virágom:
Legyen áldás az én
Édes jó anyámon.

 

 

Áldás

Ahány virágszál van
Ott künn a határban,
Ahány fényes csillag
Nyári éjszakában,
Oly sok évig éljen
Anyám boldogságban.

Ahány madár dalol
A virágos réten,
Ahány jó ember van
Széles e világon
Édes jó anyámra
Annyi áldás szálljon.

 

Létay Lajos: Édesanyámnak

Ha csak egy virág volna,
én azt is megkeresném,
ha csak egy csillag gyúlna,
fényét idevezetném.
Ha csak egy madár szólna,
megtanulnék a hangján.
Ami csak szép s jó volna
édesanyámnak adnám.

 

Köszöntő

Forró dobogását
Hallod-e szívemnek?
Minden dobbanása
Azt mondja: szeretlek.

Szeretlek szívemnek
Tiszta szent lángjával
Igaz szeretettel,
Gyermeki hálával.

Drága neved napján
Ím, elédbe állok:
A legjobb anyának
Minden jót kívánok.

 

 

Csorba Piroska: Mesélj rólam


Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam?
És tehozzád hogyan szóltam,
amikor nem volt beszédem?
Honnan tudtad, mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?

Mesélj rólam!
Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél,
meleg tejeddel etettél?
Akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem?
Úgy neveztél: kicsi lelkem?

És amikor még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány leszek?

Mesélj anya,
mesélj rólam!
Milyen lettem,
amikor már megszülettem?
Sokat sírtam
vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?

Ha én nem én lettem volna,
akkor is szerettél volna?

 


Anyák napja
(népköltés)

Már megjöttünk ez helyre,
Anyánk köszöntésére.
Anyám, légy reménységben,
Köszöntlek egészségben!

Amennyi a zöld fűszál,
Égen ahány csillag jár,
Májusban a szép virág:
Annyi áldás szálljon rád!

 


 

Donászy Magda: Ajándék

Színes ceruzával
rajzoltam egy képet,
anyák napján reggel,
Édesanyám néked.

Lerajzoltam én egy
aranyos madarat,
aranyos madárra
aranyos tollakat.

Elkészült a madár,
Nem mozdul a szárnya...
Pedig hogyha tudna,
a válladra szállna.

Eldalolná csöndben
tenéked egy dalban,
amit anyák napján
mondani akartam.



Donászy Magda: Anyák napján

Tavaszodik, kis kertemben
kinyílik a tulipán.
Ragyognak a harmatcseppek
anyák napja hajnalán.

Kinyílott a bazsarózsa,
kék nefelejcs, tulipán,
neked adom anyák napján,
édes-kedves anyukám.



Donászy Magda: Édesanyámnak

Te vagy a nap
fenn az égen.
Én kis virág
meseréten.

Ha nem lenne
nap az égen,
nem nyílna ki a virág.

Virág nélkül
de szomorú
lenne ez a
nagy világ.



Csanádi Imre: Mi van ma, mi van ma?

Mi van ma, mivan ma?
Édesanyák napja
Pár szál virág a kezemben:
édesanyám kapja.

Azt is azért adja,
aki szorongatja:
Édesanyám, édesanyám
jó szívvel fogadja!


 
Nadányi Zoltán: Anyu

Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.

Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy:  anyu!

Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került,
csak egy kiáltásba.

Keserűből édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.

"Anyu, anyu! Anyu!"
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.

"Anyu, anyu, anyu!"
most is kiabálom,
most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.
 
Csak látni akarlak,
Anyu, fényes csillag,
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.
 
Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged. 

 

 

Vass-Várkonyi: Piros rózsa, fehér rózsa

Piros rózsa, fehér rózsa
egy csokorba összefogva,
karjaimban alig fér el,
alig győzöm öleléssel.

Vedd el tőlem, édesanyám,
harmat csillag bársony szirmán.
Nap csókolta, szél ringatta,
kicsi lányod szívből adja. 

 

Iványi Mária: Nagyanyónak

Halkan, puhán
Szirom pereg
Simogatja
Öreg kezed.

Piros szegfű
Halvány rózsa
Téged köszönt
Nagyanyóka.

 

 

Anyák napjára

Ha én nagy leszek, Te kicsi
tiéd lesz a babakocsi
Én dolgozom, Te játszol
várat építsz, fára mászol
Leviszlek a játszótérre,
lepkét kergetni a rétre,
Boltba is én megyek,
veszek tejet, kenyeret,
banánt is mert szereted.
Hazaérek, ölbe veszlek,
úgy SZERETLEK, úgy SZERETLEK

 

 

 

Anyukám szeretlek


Anyák napján Téged
virággal köszöntelek,
és csak annyit mondok:
Anyukám, szeretlek!

Anyukám szeretlek,
virággal köszöntelek,
mint a gyönge gyökér
a jó anyaföldet

Gondoztál nap, mint nap
aztán évről, évre.
Tanítottál dalra, szóra,
szívre szépre.

És ma anyák napján
mint a mag a földet,
életadó anyám,
virággal köszöntelek

 

 

 

Reggel óta tanakodtam

Reggel óta tanakodtam,
mit mondhatnék teneked?
Olyan szépet gondoltam ki,
Elmondani nem lehet.
Nem leltem rá szavakat,
még verset sem találtam.
Minden, amit elmondhatnék,
itt van egy szál virágban.

 

 

 

Tudok

Tudok kötni, fonni, varrni,
sütni és levest habarni,
takarítani szépen, frissen,
s jó gazdasszony leszek ám,
éppen, mint édesanyám!

Keresek virágot,
pirosat, fehéret
bokrétába kötöm,
s odaadom néked.

S nem kívánok én
érette egyebet,
csakhogy édesanyám
ölelj meg, csókolj meg!

Ha én rózsafa volnék

Ha én rózsafa volnék,
szép bimbókat hajtanék.
Lennék tavasz virága,
jó anyám bokrétája.

Kis madárka ha volnék,
napestig csak dalolnék.
Mint a kedves csalogány,
hogy örüljön jó anyám.

De nem vagyok madárka,
sem bimbós rózsafácska.
Mondd meg, anyám, mit tegyek,
hogy neked kedves legyek.

 

Öntözgetem

Öntözgetem rózsafámat,
De nem is hiába,
Anyák napja ünnepére,
Kihajt minden ága.
Nyílik kelyhe rózsa szálnak,
Úgy tűzöm a kebelére
Az édes anyámnak.

Kis madárka szólj az ágon,
Gyönyörűen, szépen,
Ne legyen ma bánat az én
Jó anyám szívében.
Dalod után enyhül minden bánat,
Dalolj, dalolj kis madárka,
Az édes anyámnak.

 

 

Az édesanya

Nincsen a gyermeknek
Olyan erős vára,
Mint mikor az anyja
Őt karjaiba zárja.
Nincsen őrzőbb angyal
Az édesanyánál,
Éberebb csillag sincs
Szeme sugaránál.
Nincs is annyi áldás
Amennyi sok lenne,
Amennyit az anya
Meg ne érdemelne.

 

 

Köszöntő

Egy kis verset súgott nekem
A szerető szívecském,
Megtanultam s el is mondom
Édesanyák ünnepén.
Reggel imám azzal kezdem,
Este azzal végzem,
Az én édes jó anyámat
Áldd meg s tartsd meg Isten.

 

 

 

Nem tud úgy szeretni

Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kívántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna Ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel – nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kímélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Öröm könnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek.

 

 

Anyák napjára

Bokrétát kötöttem
Jó anyám napjára,
Örül a bokrétám
Minden egyes szála.
S azt mondatja velem
Illatos virágom:
Legyen áldás az én
Édes jó anyámon.

 

 

Áldd meg Isten

Ki az, aki ápol
Születésem óta,
Testemet, lelkemet
A bajtól is óvja?
Ki tanított engem
Isten szent nevére,
S ha baj vagy bánat ér,
Ki ölel szívére?
Könnyes lesz a szemem,
Ha róla beszélek,
Az én édesanyám
Ez az áldott lélek.
És szívemnek nincs szebb
Kívánsága, vágya
Csakhogy őt az Isten
Ezerszer megáldja.

 

Gyermeki köszöntő

A hóvirág fehér csillag,
Vele a tavasz kacsingat,
Kék csillag az ibolya,
Ő a tavasz mosolya.
Ahány virág van a réten,
Számlálj te is annyit évben,
S mint a virág maradj vidám
És fiatal, édesanyám!
Állj meg vándor!
Légy akárhol,
Tartsál velünk,
Anyákat köszöntjük
Életükre áldást kérünk,
Kiket úgy szeretünk.
Isten adjon minden jót,
Meghallgatva a gyermeki szót:
Éltesse az anyákat,
Fogadják a hálánkat.

 

Édesanyám szeme

Olyan a te szemed,
Mint a nap az égen,
Őrködve kíséri
Minden kis lépésem.
Ragyogó sugarat
Szór minden utamra –
Őrködő szemedet
Felhő ne takarja.
Jóságos két szemed
Őrizőm, oltalmam:
Mint a fényes csillag
Mindig úgy csüng rajtam.
Jóságos két szemed
Könnyet ne hullasson,
Mint a fényes csillag
Mindig mosolyogjon.

 

Édesanyám

Ha mosolygó arcod nézem,
Hogyha forró csókod érzem,
Tudom szeretsz édesanyám,
Szeretlek én is igazán.
Ég felé száll imádságom,
Ami jó van a világon,
Amit remél, kíván szíved,
A jó Isten mind adja meg.
Legyen örömökkel telve
Életednek minden perce.

Édes jó anyám

Édes jó anyám
Az az imádságom,
Égben lakó jó Istenünk
Rád nagyon vigyázzon.
Szórja be utadat
Gyönge violával,
Jutalmazó két kezének
Minden áldásával.

 

 

 

Egy szívem van…

Ha száz szívem volna:
Mind érted dobogna,
Szelíd arcod mind a százban
Napfényként ragyogna.
Áldjon meg az Isten
Jártadban, keltedben.
Hová nézel a virág is
Ott nyíljék legszebben.
Nincs több, csak egy szívem,
Csak egyetlen egy van:
Ám, de százzal sem tudnálak
Szeretni már jobban.
A te neved zengi
Minden dobogása…
Szálljon reád édesanyám
Az Isten áldása!

 

 
 
 

"Még is meghallja a pacsirta szavát,

És ha mond valamit, megtartja szavát.

A létért minden nap ádáz harcot vív,

És hol nem látják mindig ott sír."

 

 

Kuczka Péter: Anyám keze

Az én kezem még fehér,
mint a kenyér béle,
mind a kettő belefér,
Anyám tenyerébe.

Barna az ő tenyere,
mint a kenyér héja,
puhán simogat vele,
arcom simogatja.

Este, ha a lámpa ég,
s mégsem látja senki,
barna, jóságos kezét,
kötényébe ejti.

Szeme nagyon messze néz
és a lámpa fénye,
mint az édes, sárga méz,
csorog szép kezére.

 

Donkó László: Édesanyám

Édesanyám
tulipánfa,
édes-kedves
minden ága.
Egyik ága
édes lelke,
hogyha sírnék,
átölelne.
Másik ága
kedves karja,
lázas testem
betakarja.
Édesanyám
tulipánfa,
engem ölel
minden ága.

 

Donkó László: Anyák napján

Köszöntelek anyám
lila orgonával,
rózsafavirággal,
tuli-tulipánnal.

Köszöntelek anyám
édes gyermekszóval
áldjon meg az élet
minden széppel, jóval!

Könnyet sose ejtsél,
mosoly legyen szádon,
hisz te vagy a legjobb
nékem a világon!

Köszöntelek anyám
lila orgonával,
rózsafavirággal,
tuli-tulipánnal.

Azért mert szerettek, jöttem a világra.
S lettem új fény, csillag, szülők boldogsága.
Szeressetek engem igaz szeretettel!
A kincsetek vagyok, pici kincs, de Ember!

 

 

Móra Ferenc : Anyának

Álmomban az éjszaka
aranykertben jártam.
Aranykertben aranyfán
aranyrigót láttam.
Aranyrigó énekét
a szívembe zártam.

Ahány levél lengedez
szélringatta ágon,
ahány harmatcsepp ragyog
fűszálon, virágon
Édesanyám, fejedre
annyi áldás szálljon.

 

 

Donászy Magda: Anyák napján

Tavaszodik, kis kertemben
kinyílik a tulipán.
Ragyognak a harmatcseppek
anyák napja hajnalán.

Kinyílott a bazsarózsa,
kék nefelejcs, tulipán,
neked adom anyák napján,
édes-kedves anyukám.

 

Donászy Magda: Édesanyámnak

Te vagy a nap
fenn az égen.
Én kis virág
meseréten.

Ha nem lenne
nap az égen,
nem nyílna ki
a virág.

Virág nélkül
de szomorú
lenne ez a
nagy világ.

 

 

Kiss Jenő: Meghajtom magamat

Meghajtom magamat most
friss csokor kezembe,
sose vert a szívem
ennél hevesebben.

Nyújtom kicsi csokrom
édes, jó anyámnak
s töröm a fejem: néki
mi mindent kívánjak?

Gyöngyöt a nyakába?
Sok zsírt a bödönbe?
Mosógépet, hogy magát ne törje?
Azt is, de leginkább
hogy sokáig éljen,
s boldog legyen,
boldog, egész életében!

 

B. Radó Lili: Köszöntő anyák napjára

Réges régen készülődünk
erre a nagy napra
hiszen ma van az esztendő
legeslegszebb napja.

Hajnal óta anyut lessük,
Ébred-e már? Hív-e?
Neki van a világon
a legeslegjobb szíve.

Bizony nincs a naptáraknak
mosolygósabb napjuk,
szobáját ma virágokkal
telis-teli rakjuk.

Amit érzünk, amit szólnánk
vidám dalba öntjük,
Édesanyát énekszóval
szívből felköszöntjük.

 

Anyák napi köszöntő

Színe szárnyú kis madárka csicsereg az ágon,
Tarka szegfű mosolyog a meleg napsugáron.
Virág, madár, s az én szívem őszintén kívánja:
Édes anyát a jó Isten éltesse, megáldja.

 

Veres Csilla: Neked álmodom anyu

Neked álmodom anyu
a napnak sugarát
lágy tavaszi szélben
az aranyszínű ruhát.

Neked álmodom
az égbolt gyöngyeit
mint fürge tündérek
aprócska könnyeit.

Elhozom neked anyu
a hulló csillagot
zsendülő mezőkről
az édes illatot.

Elhozom én onnan
méhecskét, virágot
s megálmodom neked
az egész világot.

 

Ámon Ágnes: Anyák napjára

Ébresztem a napot, hogy ma szebben keljen.
Édesanyám felett arany fénye lengjen.

Ébresztem a kertet, minden fának ágát,
Bontsa ki érette legszebbik virágát.

Ébresztem a rigót s a vidám cinegét,
dalolja mindegyik legszebbik énekét.

Ébresztem a szívem, forróbban dobogjon,
az én Édesanyám mindig mosolyogjon! 

 

Édesanyám szeme

Olyan a te szemed,
Mint a nap az égen,
Őrködve kíséri
Minden kis lépésem.

Ragyogó sugarat
Szór minden utamra –
Őrködő szemedet
Felhő ne takarja.

Jóságos két szemed
Őrizőm, oltalmam:
Mint a fényes csillag
Mindig úgy csüng rajtam.

Jóságos két szemed
Könnyet ne hullasson,
Mint a fényes csillag
Mindig mosolyogjon. 

 

 

 NAGYMAMÁK KÖSZÖNTÉSE

 

 

Gazdag Erzsi: A legszebb május

Május első vasárnapján
kinyílott a tulipán
kinyílott a nefelejcs is
öreganyám udvarán.
 
”Szép ünnepet! Szép ünnepet!”
- köszöntött a tulipán.
”Szebbet, jobbat, mint tavaly volt!”
-felelt rá a nagyanyám.
 
Ekkor léptem udvarukba,
s így fogadott nagyanyám.
”ez a május a legszebbik,
mert megjött az unokám!”
 

    

Iványi Mária: Nagyanyónak

Halkan, puhán
Szirom pereg
Simogatja
öreg kezed.

Piros szegfű
Halvány rózsa
Téged köszönt
Nagyanyóka.

 

Fecske Csaba: A nagymamánál

A nagymamánál jó,
csak ott jó igazán.
A nagymamának sok keze van,
de ez igaz ám!

Egyik kezével főz,
a másikkal mosogat,
a harmadikkal fejemen
egy dudort borogat.

A nagymamánál jó,
mert ott van nagyapa,
aki a mezőről tücsökszavú
estét hoz haza.

 

Anyák napján reggel,
mikor a nap felkel,
Nagyanyókám elé állok,
sok-sok szeretettel.

Amíg mesét mondtál,
kötöttél, horgoltál,
Te az egész családunknak
édesanyja voltál.

Anyák napján reggel,
mikor a nap felkel
Nagyanyókám elé állok,
sok-sok szeretettel.

 

 

Nagyanyónak

Édes-kedves Nagyanyókám!
Anyák napja van ma!
Olyan jó, hogy anyukámnak
is van édesanyja.
Reggel mikor felébredtem
az jutott eszembe,
anyák napján legyen virág
mind a két kezembe.
Egyik csokrot neked szedtem,
odakünn a réten,
Te is sokat fáradoztál
évek óta értem.
Kimostad a ruhácskámat,
fésülted a hajamat,
jóságodat felsorolni
kevés lenne ez a nap.
Köszönöm, hogy olyan sokat
fáradoztál értem,
és hogy az én jó anyámat
felnevelted nékem.

Nagymamák köszöntője

Erdő lánya, gyöngyvirága
gyöngyöm-böngyöm gondot űz,
rügy kipattog, madár csattog,
barkát vet a parti fűz,
zöld erdőben, zölden gyöngyen,
fehér gyöngyből gyöngyvirág,
gyöngyös gyönggyel, gyöngyvirággal,

köszöntöm ma NAGYMAMÁMAT!

 

 

 

Nagymamának

Tarka rétről kanyargós út
szalad be a vadonba.
- Ünnep van ma, ünnep van ma! -
Kismadár is dalolja.

Nyári lombok hajladoznak,
tarka lepkék szállnak.
Mit adjak e szép ünnepen
az én nagymamámnak?

Ez a színes virágcsokor
elsuttogja halkan,
amit neked nagymamám
mondani akartam.

 

 

 

 

 

vissza a címoldalra





 


mary-ann.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!